2013. április 18., csütörtök

Lemondás

... az egész élet, :) főleg nőként...leginkább is B-né számára - amint ez kiderül a hozzám és még két kézműveshez eljuttatott leveléből :


Kedves Eladók!
Elnézést kérek, de a férjem letiltotta a vásárlásokat, így sajnos nem
tudom megvásárolni az általam leütött tárgyakat.
Üdvözlettel,

Kész...ilyen levelet még nem kaptam ... Úgy elképzeltem a történetet, B-né kiválasztja többek között az én gyűrűm, leüti, boldog ... megbeszéljük, hogy hol veszi át, nem-nem utalna, inkább kp, és este ez a levél ... sokféle anyagi helyzetet láttam -  mégtöbbet megéltem -  és csak azt nem értem, hogy B-né nem tudta, hogy lehet-e? hogy van-e rá elég? B. úr nem volt elég világos? Gondolta, egy kis aprósággal kijátsza még B. urat?
Vagy B. úrnál most telt be a pohár? Pont az én gyűrűmnél kellett ékszerembargót bevezetnie????

Na mindegy, B- úr nem a barátom......

B-né felhívott, elnézést kért, ő maga sem érti B-t......

Még szerencse, hogy

- az én férjem (OTP) sokkal egyértelműbb, minden nap minden egyes sms-sel jelzi, hogy hol a határ :)
- innen nézve ugyan gyakran lúzerségnek tűnik, de hatékonyabb, elkészítem magamnak az ékszert, és hiába veszek össze OTP úrral, akkor is van mit hordanom.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése